HAVI_1 – Kétyi Nyugdíjas Érdekszövetség
A kultúrházba beszéltük meg a találkozót a nyugdíjas érdekszövetség néhány tagjával. Amikor belépek az épületbe, észre sem veszik, hogy megérkeztem. Az ok egyszerű: hangosan szól a countryzene, éppen egy új táncot próbálnak. Bizony, ennyire aktívak a Kétyi Érdekszövetség tagjai. Táncokat tanulnak, emellett pedig aktív közösségi életet élnek, ott segítenek, ahol tudnak. A HAVI_1-ben Faragó Gáspárnéval, Mohai Jánosnéval, Schmidt Ferencnével, Horváth Jánosnéval és Jókai Pálnéval beszélgettem.
Remélem, nem zavartam meg nagyon a próbát.
Faragó Gáspárné: Nem, egyáltalán nem.
Jókai Pálné: Nem árt egy kis pihenés.
Mit tanulnak?
Faragó Gáspárné.: Most éppen egy country táncot tanulunk. Egy kicsit szélesítjük a repertoárt.
Ha már a táncnál tartunk. A táncolás, a táncok tanulása most egy fontos része a Kétyi Nyugdíjas Szövetség életének.
Faragó Gáspárné: Igen. Az elmúlt években több sikerünk is volt, amit annak köszönhettünk, hogy megtanultunk kánkánozni és részt vettünk egy nyugdíjas Ki Mit Tudon. Pécsen volt a középdöntő, ami olyan jól sikerült, hogy bejutottunk a harkányi középdöntőbe, majd az ugyanott megrendezett döntőbe is, amelyen országos ezüst minősítést értünk el. Az elért eredményre nagyon büszkék vagyunk. Sokat gyakoroltunk, még ruhákat is készítettünk magunknak. Azon a versenyen egyébként egy másik tagunk, Hajdu Józsefné is kiváló eredményt ért el: szólóének kategóriában szerzett arany minősítést.
Schmidt Ferencné: A kánkán után pedig, ahogy Terike (Faragó Gáspárné – a szerk.) is említette, country-t tanulunk, de már twistelni is tudunk.
Honnan jött az ötlet, hogy éppen táncolni fognak?
Faragó Gáspárné.: Szerettünk volna egy kis színt vinni a mindennapokba. Mohai Jánosnéval, Schmidt Ferencnével, Horváth Jánosnéval, Miklósné Csernik Máriával és Fekete Istvánnéval döntöttünk úgy, hogy táncolni fogunk. Fekete Istvánné azonban egészségügyi okokból nem tudta vállalni a folytatást, így Jókai Pálné állt be, aki két hét alatt megtanulta a kánkánt.
Jókai Pálné: Nem volt sok idő felkészülni, de megérte. Nagyon élvezem, hogy táncolhatok, nagyon jó a hangulat a próbákon is és egy-egy fellépés során is.
Sokszor hívják Önöket?
Faragó Gáspárné: Igen, szerencsére több helyen is volt már fellépésünk. Kétyen és környékén például, vagy a már említett versenyen, de még külföldön is voltunk. Szlovákiában, vagy Lengyelországban, Kéty testvértelepülésein. Sokat kell készülni, de megéri: a vastaps, a sikerek, mindenért pótolnak.
Említették, hogy saját kézzel készültek a kánkánhoz szükséges ruhák, viszont most mást táncokat is tanulnak. Az azokhoz szükséges holmikat is saját kezűleg készítik?
Mohai Jánosné: Nem, azokat pályázati támogatásból vásároltuk. Pályáztunk a Bethlen Gábor Alapból, nyertünk 330 000 forintot. A country tánchoz abból vettünk kalapot, inget, farmernadrágot, csizmát.
Horváth Jánosné: A twisthez szükséges ruhákat is abból vettük. Például svájci kalapot, szoknyát, napszemüveget.
Faragó Gáspárné: A támogatásból a felsoroltak mellett még eszközöket is tudtunk venni, például laptopot, nyomtatót.
Ha már említették a pályázati forrásokat: milyen lehetőségei vannak ma egy kistelepülésen működő egyesületnek, szervezetnek, honnan tud az ilyen ötletekhez, tervekhez forrást szerezni?
Faragó Gáspárné: Jó a kérdés, főleg annak fényében, hogy mi egy megyei viszonylatban is kicsi, alig több, mint 30 főt számláló egyesület vagyunk. Egyik fő bevételi forrásunk a tagdíj, ami évi 1500 forintba kerül. A tagok által befizetett összeget mindig betesszük a takarékba, emellett Kéty Község Önkormányzata is nagyon sokat segít. 2018-ban 100 ezer, míg 2019-ben már 200 ezer forint támogatást kaptunk, emellett ingyen kapjuk meg a fűtött kultúrházat, hogy találkozni tudjunk, az is egy óriási segítség. Végül ott vannak a már említett pályázatok.
Ha összeáll egy adott év költségvetése, akkor abba milyen programok férnek bele?
Faragó Gáspárné: Mindenképpen szeretnénk még versenyeken részt venni. Idén is lesz egy Ki Mit Tud Szekszárdon, be fogunk nevezni. Mindezek mellett baráti találkozók szervezése is tervben, valamint egy hajókirándulás is.
Horváth Jánosné: Idén is meg fogjuk szervezni a nagy sikerű farsangi mulatságunkat, február 28-án kerül rá sor, ez az egyik állandó programunk. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a környékbeli nyugdíjasklubokkal, így meghívtuk a bogyiszlóiakat, a szedresieket, valamint a kakasdiakat. Mivel a kultúrházba csak ennyien férnek el, ezért úgy döntöttünk, hogy a harci, hőgyészi, valamint a zombai egyesületet majd a baráti találkozóra hívjuk meg.
Schmidt Ferencné: Február 29-én pedig, a farsangi mulatságunk másnapján tizennyolcan Pécsre megyünk színházba.
Mohai Jánosné: A felsoroltak mellett pedig igyekszünk továbbra is aktívan segíteni a települést.
Hogyan, milyen eszközökkel?
Faragó Gáspárné: Ahogyan csak tudunk (nevet). Előfordult, hogy az óvodának segítettünk például úgy, hogy játékokat gyűjtöttünk, vagy éppen ablakot pucoltunk.
Jókai Pálné: Nemrég pedig az egyik tagtársunk, Sebestyén Istvánné mondta, hogy szívesen segítene a falu virágágyásainak gondozásában.
Schmidt Ferencné: Emellett a kétyi rendezvényeken, mint például a kolbásztöltő fesztivál, vagy éppen a szüreti mulatság, segítünk a sátorállításban, vagy bármiben, amiben szükség van ránk.
Öröm hallani, hogy mennyi energia van az érdekszövetségben.
Faragó Gáspárné: Bizony, azért mi még nem vagyunk annyira öregek (nevet). Az átlag életkor 65 év, ami nem mondható nagyon magasnak. Büszkén mondhatom, hogy minden tagunk tettre kész, aktív, és nagyon jó csapatot alkotunk.
Mohai Jánosné: Mondok egy példát: amikor az évzáró ülésünk volt, senki nem mondta a másiknak, hogy te hozzon valami harapnivalót. De mégis, mindenkinek a kezében volt valami.
Faragó
Gáspárné: Nem vagyunk sokan, de összetartóak vagyunk. Szeretünk másokon
segíteni, szeretünk együtt lenni. Ez pedig sok energiát ad.
A Kéty Nyugdíjas Érdekszövetség tagjai:
Molnár Gábor, Tóth Istvánné, Kulcsár Endréné, Illés Lázárné, Sebestyén Istvánné, Sebestyén István, Bogos Boldizsárné, Bíró Gáspár, Fekete Istvánné, Köteles Gyula, Horváth Jánosné, Pesti Ferenc, Erős János, Ambrus Zoltán, Schmidt Ferencné, Jókai Pálné, Hajdu Józsefné, Faragó Gáspárné, Györfi János, Győri Ibolya, Mohai Jánosné, Mohai János, Márton László, Márton Lászlóné, Illés Istvánné, Fábián Magdolna, Fábián Lászlóné, Miklósné Csernik Mária, Miklós Gyula, Kovács Gézáné, Buczkó Lászlóné
Buczkó László, Bíró Etelka