Vallás

Kéty lelkésze: Professzor Pröhle Károly (1911-2005)

Németországból  visszatérve  a Tolna megyei  Kéty lelkészévé nevezték ki.  Felettese,  Gyalog  István egy 68 evangélikus – többnyire német anyanyelvű – egyházközösségből álló szervezetet vezetett Tolna, Somogy és Baranya megyében. Ezekről a területekről kevés fiatal választotta a lelkészi pályát, különösen nagy hiány mutatkozott  német nyelven beszélő  lelkészekből.  Ezért  került  Pröhle Károly Kétyre, az ezer lakosú, szinte száz százalékban német ajkú és evangélikus vallású közösségbe, ahol csak a lelkész, a tanító és a jegyző volt magyar, de  ők  is  folyékonyan  beszéltek  németül. A  svábok egymás  között hesseni dialektusukban kommunikáltak, ám az értelmiségiektől  elvárták, hogy  irodalmi  német nyelven beszéljenek hozzájuk. Így az istentiszteletek is irodalmi német nyelven  folytak. A svábok  barátságosak  és  tisztelettudóak voltak  a lelkészhez. Meghívták az esküvőkre, a sokszor több napig tartó lakodalmakra is.

Pröhle  Károlynak nem  volt könnyű  városi  emberként megtalálnia helyét egy hagyományos  falusi közösségben. Megpróbálta az embereket a lehető legjobban megismerni. A népi írók ebben az időben kezdeményezték  a falukutatásokat. Kétyen végzett szociológiai vizsgálatai megerősítették azt az országos megfigyelést, hogy a parasztság körében terjed az „egyke”: egyre több családban születik csak egyetlen gyerek. A viszonylagos jólét megőrzése érdekében ugyanis nem akartak az öröklésnél több  gyermek között szétosztani a birtokot, egy  gyerekre  építve igyekeztek megőrizni az elért életszínvonalat.

 

Kétyi templomok:

Római Katolikus

Templom: Mindenszentek Templom

A régi kegyúri kastély 1743-ban épült Mindenszentek sírkápolnájával. A helyi plébánia sokáig itt volt megtalálható ám az egyház eladta egy magánszemélynek.

Szent László Kápolna

A késő barokkstílusú kápolna eredeti szentélyét elbontották, majd hajóját északnyugat felé oktogonális térrésszel és poligonális záródású szentéllyel bővítették 1995-96 között. Eredeti hajója a délnyugati oldalon emeletes,kontyolt nyeregtetős sekrestyés.

 

Evangélikus

Kétyi  Evangélikus Egyházközség temploma

A templom 1786-ban épült. Az evangélikusok és a reformátusok felváltva tartják itt Istentiszteleteiket. Református Istentisztelet minden hónap negyedik vasárnapján 14 órakor bonyhádi szolgálattal.

 

A kétyi gyülekezet is a 18. században, 1730 táján alakult, 1786 óta maradtak fenn az anyakönyvek. Első lelkésze Farkas János (1786-1798), akit Borbély István (1799-1839) követ.

Hartmann Sámuel 1832 és 1839 között segédlelkészként, majd 1839-től 1876-ig rendes lelkészként szolgált. Utána Hammel Alajos (1877-1911), Gyalog István (1912-1943)

és Andorka Sándor (1944-1980) voltak a gyülekezet lelkészei. Ezután 1989-ig a kölesdi lelkész gondozta, azóta pedig a szekszárdi.

Kéty–Ó-templom/Altkerih

Az 1733-as vizitációban röviden megemlékeztek a régi templom alapjairól. Kétytől délre Altkerih néven a helyiek templomromot tartanak számon, ahol sok cserepet, régi pénzeket, faragott csontokat lehet találni.
Ódor János Gábor 1999-ben bejelentés nyomán Kétytől kb. másfél kikóméterre délre, a Hidas-patak északi partján, a délkelet-északnyugat folyásirányú patak melletti első alacsony teraszon kb.50 méter szélességben és 100 méter hosszúságban 12-15. századi kerámiával jelzett faluhelyet lokalizált. A faluhely északi része akácos erdő alatt húzódik, csak kisebb része szántóföld. Az erdősávtól közvetlenül északra, egy következő teraszon, egy kisebb domb északi szélén téglatörmelékes folt jelzi a templomot, helyén és környezetében szétszántott sírokat figyelt meg. A templom dombját nyugatról egy meredek völgy zárja le.
Csak a 18. század első felében említett, ekkor még romos, régészetileg azonosított templom.
Kisdorog–Ódánypuszta
A templomot a középkorban csak a pápai tizedszedők feljegyzései említik. 1546-ban és 1552-ben Pál pap szerepel a török összeírásokban. Az 1780-as évek elején készült katonai felmérés Murga és Kisdorog között feltüntette Oldány középkori templomát (Odan Alte Kirche). Imre Mária szerint a Dőry család által 1846-ban Nagyboldogasszony tiszteletére építtetett ódányi kápolna középkori alapokon létesült. Az Ódánnyal kapcsolatos dűlőnevek napjainkban főleg Kéty területén találhatóak, de Kisdorog és Tevel határába is jutott a középkori falu területéből.
A tizedjegyzékben már szereplő, a 18. század végén térképen is jelölt, ennek ellenére azonosítatlan egyház; esetleg egy újkori kápolna alatt kereshető.
Andorka Sándor írja:
1945-ben a gyülekezet további veszteségeket szenvedett el. Április 29.-én a falut fegyveres erők vették körbe és az egész lakosságot a hivatanokok kivételével a piactéren gyűjtötték össze dobszó kíséretében. Különféle listákat használva a lakosságot csoportokba osztották. A Bund tagjait ló vontatta szekereken Lengyelre szálították a délután folyamán az Apponyi kastélyhoz. A tulajdonukat elkobozták és bűnösökké nyílvánították őket. Három hétig maradtak lengyelen majd elkezdtek elbújdosni Hidason illetve voltak akik visszatértek korábbi otthonukba míg mások barátaiknál és rokonaiknál találtak menedékre.